Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Érdekességek a hajról

"A haj az emberi fejen található szőrzet, amely mechanikailag is védi a koponyát. Emellett a kinézetünk meghatározó tényezője, a dús hajon, frizurán is múlik, hogy szépnek látjuk-e a másikat. Hajunk minőségét szüleinktől örököljük, de környezeti tényezők és a táplálkozás is jelentősen befolyásolják állapotát. Bár hajunk fényét elsősorban egészségi állapotunk és hangulatunk határozza meg, azért hajápolási szokásainkon is sok múlik."

    

egészséges haj                                     töredezett, sérült haj

A haj elszarusodott szerves anyag – keratin. Vegyi értelemben a haj szenet, hidrogént, oxigént, nitrogént, vasat, rezet, cinket, jódot és még 20 különböző aminosavat (Cystein,cistyn,celin, glicyn...), proteineket, lipideket (pl. koleszterint), valamint vizet (12 %) tartalmaz. A haj kialakulása során keratinizálódás vagy szarusodás folyamata által a puha, cellulózhoz hasonló praekeratinból szilárd keratin keletkezik.

Általában a szőkehajú embereknek van a legtöbb hajszála (kb. 140 000), legkevesebb a vörös hajúaknak (kb. 80 000). Létezése során minden egyes hajhagymából fokozatosan 12 hajszál nőhet ki. A hajszál átlagos vastagsága 42 – 95 mikrométer. A férfiak haja a tarkó tájékán a legerősebb. A nők hajszálai erősebbek a férfiakéinál. Az emberi fejbőr alatt 2 – 5 millió hajhagyma található. A hajhagymák száma már a születés előtt meghatározott. A haj 2 – 6 évig nő, majd kihullik. Az embernek naponta 70 – 100 hajszála hullik ki, még akkor is ha a haja egészséges. A hajszál naponta 0,2 – 0,45 mm-t nő.

A hajhullás lehet ideiglenes vagy visszafordíthatatlan. Az ideiglenes hajhullást okozhatja stressz, terhesség vagy vitaminhiány. A részleges hajhullás a férfi hormonok, a tesztoszteron és a dihydrotesztoszteron hatására alakul ki. A hajhullás csökkentése szempontjából több fontos tényezőt kell figyelembe vennünk – legfőképp a fejbőr jó vérellátását. A hajhullás épp ezért fejmasszázssal is csökkenthető.

A hajszín genetikailag adott. A melaninszemcsék belső összetétele és alakja határozza meg, hogy a haj világosabb vagy sötétebb árnyalatot kap-e. A pigmentmennyiség csak a hajszín intenzitását befolyásolja. Leginkább hajunk társadalmi funkciójára fektetünk hangsúlyt, ezért változtatjuk formáját, színét és hosszát.

A hajnak biológiai szempontból is fontos szerepe van. Minden emlősnél megtalálható haj vagy szőr formájában és a hőszabályozás szerepét tölti be. 

 

Érdekességek – alopécia (hajhullás)

 

Az alopécia (hajhullás) androgének (AGA) hatására alakul ki. Két változatát ismerjük: androgén, amelyet az androgénszint növekedése okoz, és androgenetikus, melynek fokozott genetikai androgénérzékenység az okozója. Az AGA a fehérbőrű férfi populáció közel 100%-át érinti, a serdülőkor után enyhébb formában, kisebb mértékben megfigyelhető a nők 80%-ánál is. A feketebőrűeknél előfordulása ritkább. Az AGA megnyilvánulásának mértékét főképp a genetikai adottságok, a férfi hormonok jelenléte valamint az életkor befolyásolja. A pszichés és szociális hatások sem elhanyagolhatóak.

Az androgének hatása a hajhagymák felépítésére a állandó kutatások tárgya, de tudvelevő, hogy fontos szerepet játszanak. A legfontosabb enzim az AGA patogenezisében az 5-alfa-reduktáz, mely a hajhagyma zsírmirigyében található és a tesztoszteron metabolikusan aktívabb dihidrotesztoszteronná való átalakulását befolyásolja. A következő fontos enzim az a aromatáz. Ez az enzim változtatja át az androgéneket ösztrogénekre. A nők többszörösen nagyobb mennyiségű ösztrogénnel rendelkeznek mint a férfiak, ezért hullik kisebb mértékben a hajuk.

  A hajhullásra legfőképp a hajhagymák telogén (nyugalmi) fázisba lépése befolyásolja. Az anagén fázis folyamatosan rövidül, s ez egyre rövidebb és vékonyabb hajszálak létrejöttét eredményezi.

Az alopecia areata kialakulása a férfiaknál a serdülőkor lezárulása után a leggyakoribb. Az első jel a hajvonal hátratolódása a homlok két oldalán. A halántékon és a tarkón a hajsűrűség változatlan. Az előrehaladott kopaszság, melyet Hippokratészi kopaszságnak is neveznek, erősen határolt, s fényes, zsíros fejbőr jellemzi.

A hajhullás mértékére és gyorsaságára főleg genetikai tényezők vannak hatással. Egyes családokban az androgén alopécia tünetei már húsz éves kor előtt jelentkeznek.

    

 

Érdekességek – a hajkorpáról

 

Hajkorpának nevezzük a fejbőr elhalt részecskéeit, melyek azonban, a testfelület más részeit borító bőrrel szemben nem mikroszkopikus részecskék formájában, hanem nagyobb darabokban válik le, és kellemetlen viszketést okoz. Az emberi bőr kb. 4 naponként újul meg. Nagyobb mennyiségű hajkorpa esetén ez az időtartam lehet rövidebb. A haj zsírosodása is befolyásolja a hajkorpa láthatóságát. Minél zsírossabb a fejbőr, annál könnyebben alakul ki az elhalt bőrből a hajkorpa.

Okok

Az olasz Rivolta fedezte fel 1873-ban, tulajdonképpen véletlenül, miközben mikroszkóppal vizsgálta az arcán található hámló bőrt. A mikroszkóp alatt láthatóvá váló ovális alakzatokat Pityrosporumnak nevezte el. Egy évre rá Malassez megállapította, hogy a hajkorpa összefügg egy bizonyos élesztőgomba-fajta előfordulásával, amelyet felfedezőjéről Malasseziának neveztek el. Hét fajta gomba tartozik ide, melyekből legalább kettő a hajkorpa kialakulásának fő okozói közé tartozik.

Ezek a gombák nem betegségek okozói, hanem az emberi bőrflóra természetes alkotói. A bőr faggyúmiriegyei által termelt lipidekkel táplálkoznak. A genetikailag vagy hormonálisan kódolt faggyútúltermelés vagy a faggyúmirigyek elburjánzása is a korpásodás elsődleges okai közé tartozik. A gombák így gyorsan elszaporodnak, megnövekszik metabolittermelésük és ingerlik a fejbőrt.

A korpásodás további okozói közé tartozik a stressz, az elégtelen testápolás, a rossz étkezési szokások, vagy a helytelen fejfedő használata. A hajkorpa végső esetben akár ekcémát vagy pikkelysömört is okozhat.